A járművek által felhasznált üzemanyag mérésére a rendszer alapvetően kétféle módszert kínál:
A fenti két módszer a kalibráció szempontjából is különbözik, ugyanis míg az üzemanyagszint mérése minden esetben kalibrációt igényel, addig az átfolyás mérővel történő fogyasztásmérés nem.
A gyakorlatban általában az üzemanyagszint mérését szokták alkalmazni, mivel ez a költségek szempontjából előnyösebb.
Az üzemanyagszint mérésére két típusú mérőeszköz használható:
Az üzemanyagszint rögzítése lehetőséget ad az üzemanyag rendeltetésszerű fogyásának nyomon követésére. Ez azt is jelenti, hogy egy esetleges üzemanyaggal való visszaélés során kimutatható, hogy hozzávetőlegesen milyen mennyiségről volt szó, hol történt az eset és mikor. Elvégezhető akár egy összehasonlítás is a járműbe tankolt üzemanyagmennyiség és az üzemanyag számlán lévő mennyiség között.
Fontos tudni, hogy ebben az esetben a rendszer nem üzemanyag-fogyasztást, hanem a mindenkori üzemanyagszintet méri. Ebből következik, hogy az üzemanyagszint mindennemű változása (például tankolás, üzemanyag eltávolítása) pontosan nyomon követhető, míg a fogyasztást a program a szint változásából később számolja ki.
A gyakorlatban az üzemanyagtartályban lévő liter értékeket nem közvetlenül mérjük. Mind a gyári szintjelzővel történő üzemanyagmérés, mind az utólag beszerelt kapacitív szintmérőhöz tartozó tankban lévő úszó, illetve a mérőtávadó az üzemanyagszinttel arányos feszültségértéket generál. A mért adatok valójában a mérőeszköz kimenetén megjelenő feszültségértékek úgynevezett 16 bites A/D érték megfelelői.
Szabályként ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az üzemanyagtank telítettségétől függően a számtartomány monoton nő vagy csökken. Ha a gépkocsi saját szintjelzőjével történik az üzemanyagmérés, a tank teli állapotát általában nullához közeli nyers értékek írják le, míg a tank üres állapotát magas nyers értékek. Amennyiben az üzemanyagmérés kapacitív szinttávadóval történik, a tank teli állapotát magas nyers értékek írják le, a tank üres állapotát pedig alacsony nyers értékek.
Az üzemanyagszint ezen tulajdonságát leíró jelleggörbék készítésével kapjuk meg a megfelelő liter értékeket. A program ezen jelleggörbék alapján tud liter mennyiségekkel számolni.
Az üzemanyagszint-jelzővel való mérés előnye, hogy nem igényel plusz költséget a rendszer vásárlásakor, viszont csak akkor alkalmazható, ha a szintjelző működése üzemszerű, és megfelelően pontos értéket szolgáltat. A jármű beépített szintmérőjét akkor tudjuk felhasználni, ha abból analóg feszültségjel vezethető ki.
A kapacitív szintmérő felszerelése akkor szükséges, ha a jármű nem rendelkezik saját megbízható és mindenekelőtt a járműmodul által mérhető jelet szolgáltató üzemanyagszint-mérővel. Hátránya, hogy ez különálló termék és így külön meg kell vásárolni.
Az üzemanyagszint mérések pontosságát meghatározza a beépített üzemanyagszint-jelző pontossága, illetve kapacitív szintmérő esetén az üzemanyagtartály térfogata, formája. Tapasztalataink szerint mindkét esetben átlagosan 5-10%-os mérési pontosság érhető el, ami egy 500 literes teherautó tanknál 25-50 literes mérési bizonytalanságot jelent. Ezt az elemzések során figyelembe kell venni, és semmiképpen sem szabad deciliteres pontosságra számítani.
Fontos megjegyezni viszont, hogy ezen mérések rövid idejű differenciális pontossága, főképpen álló jelleggörbék esetén ennél lényegesen jobb. Így a betankolások, illetve üzemanyag eltávolítások ideje és mértéke szinte minden esetben az üzemanyag grafikonokból jól megállapítható.
Az üzemanyag-fogyasztás nyomon követésére – az üzemanyagszint mérésén kívül – további lehetőség kínálkozik a motor által felhasznált üzemanyag mennyiségének mérése által, melyet az ún. átfolyás mérő használata tesz lehetővé. Az átfolyás mérő – a kapacitív szintmérőhöz hasonlóan – különálló termék, így külön kell megvásárolni – amennyiben a jármű nem rendelkezik saját, beépített átfolyás mérővel.
Az átfolyás mérő eszközöknek az alábbi két típusát különböztetjük meg:
|
Az egy csatornás átfolyás mérő csak a motorba befolyó (előremenő ág) üzemanyag mennyiségét rögzíti. Ez az érték adja a felhasznált üzemanyag mennyiségét. A Járműmodul törzsadatoknál az Átfolyásmérő felbontás (előremenő ág) tulajdonság tartozik hozzá. (Az Átfolyásmérő felbontás (visszatérő ág) tulajdonság értékét ebben az esetben 0-ra kell beállítani.) |
|
|
A két csatornás átfolyás mérő rögzíti a motorba befolyó (előremenő ág) és a motorból a tartályba visszaforgatott (visszatérő ág) üzemanyag mennyiségét. E két mérés különbsége adja a felhasznált üzemanyag mennyiségét. A Járműmodul törzsadatoknál az Átfolyásmérő felbontás (előremenő ág) és az Átfolyásmérő felbontás (visszatérő ág) tulajdonságok tartoznak hozzá. |
Cégünk – igény esetén – minden esetben két csatornás átfolyás mérőt szerel be a járművekbe. A saját, beépített átfolyás mérővel rendelkező gépkocsiknál mindkét típus előfordulhat.
Az átfolyás mérő eszköz egy adott mennyiségű üzemanyag átfolyása esetén adott számú impulzust ad ki. A gyártó minden esetben megadja az eszközre jellemző értékeket (egy két csatornás átfolyás mérőnél az előremenő ág esetén pl. 100 impulzus/liter, visszatérő ágnál 80 impulzus/liter). A járműmodul tulajdonságainál pontosan ezeknek megfelelően kell beállítani az Átfolyásmérő felbontás (előremenő ág) és az Átfolyásmérő felbontás (visszatérő ág) paramétereket.
A felhasznált üzemanyag mennyiségét a mérések során rögzített impulzus értékek és az átfolyás mérő felbontása alapján számolja ki a program. Ebben az esetben tehát kalibrációra nincs szükség.
Az üzemanyag-fogyasztás megállapítása az üzemanyagmérésből származó értékek alapján történik:
Amennyiben egy jármű mindkét típusú üzemanyagmérő eszközzel rendelkezik, mindig a felhasznált üzemanyag mérése (Átfolyásmérő) lesz a mérvadó a fogyasztás szempontjából. (Az üzemanyagszint mérése ilyenkor az esetleges visszaélések vizsgálatában játszik szerepet.)